Történelmi fejlodés és átalakulás

A határmenti helyzet jó lehetoséget nyújtott arra, hogy békeidoben a kereskedelem és az üzleti élet fejlodjön. A kereskedelmi utak Graz környékérol Magyarország felé vezettek, és egy régiók közötti kereskedelmi központ kialakulását eredményezték. Az fo áruk a Felso-Sztíriából szárazó vas, só és fa ill. a magyarországi marha, méz és bor voltak.
A Mura fontos szállítási út volt már a középkortól. A város több kereskedelmi privilégiumot kapott. Ezek egyike volt a ’Niederlagsrecht’, ami azt jelentette, hogy a vízen érkezoknek legalább három napra le kellett rakniuk a városban árujukat. I. Friedrich megadta a városnak a szabad vám- és díjszedés jogát. A burzsoázia 1428-ban megszerezte a bor elovételi jogot, ami monopóliumot jelentett a borkereskedelemben. 1498-ban Radkersburg adóbevételeit tekintve Graz után a második helyen állt.
A Mura folyó menti kereskedelem, valamint dél-keleti területek felé irányuló politikai-katonai érdekek meghatározó szerepet játszottak Radkersburg városának életében. A 18. században az Oszmán Birodalommal fennálló konfliktus véget ért, s ez egyben Radkersburg erodítmény-város szerepének végét is jelentette. Ebben az idoben a Mura folyó kereskedelmi útvonal szerepe is megszunt. Az iparosodás nem nyert teret a városban. A korábban virágzó kereskedelmi város a 19. században a monarchia egyik tipikus vidéki helyorségi városává süllyedt.
1880-ban nemzetiségi konfliktus támadt fel a város német és szlovén nyelvu lakossága között, 1919. februárjában kitört a „Freischar” forradalom, majd 1920-ban új határvonal kijelölésére került sor. A St. Germain-i békét követoen Radkersburg határváros lett. – A II. világháborúban a város súlyosan károsodott és a politikai légkör is megromlott. - Az 1969-ben Ausztria és Jugoszlávia között újra megnyitott Mura híd egy új korszak kezdetét jelentette.
1978-ban termál forrásvíz vált hasznosíthatóvá, és jelentos egészségturizmus fejlodött ki a városban, a 90-es években évi mintegy félmillió látogatóval.