Védekezési okok, amelyek az évszázadok során végrehajtott különféle erosítési munkálatokat indokolják

A középkorban a várost egy egyszeru fal, egy körfal és egy árok vette körül. Két kapuját egy észak-déli irányú út kötötte össze, ez a mai Langgasse.
A mai felfogás szerint Albrecht, az 1. Habsburg hatására fejlodött ki Radkersburg, egy precíz építészeti terv alapján, és a mai város ennek további fejlodésével alakult ki.
A védobástyák a középkori erodítmény fontos elemei voltak, ezekbol négy jó állapotban maradt fent. Az építmények fenntartása nemcsak a burzsoázia és a polgárság feladata volt, hanem a környéken élo emberek is részt vettek ebben. Másrészrol a farmerek védelmet kaptak veszély idején a városban.
A 16. Században az Oszmán Birodalommal kialakult küzdelem az erodítmény felújítását és modernizálását követelte meg a stájer határ védelme érdekében. A védelmi rendszernek igazodnia kellett az új harcászati feltételekhez, nevezetesen a lofegyverekhez és a tüzérséghez. Eloször csak javításokra került sor, de 1544-tol már általános erosítés tervek kerültek kidolgozásra. A védelem központjában a tartományi fováros Graz állt, Radkersburg a belso védelmi gyuruhöz tartozott.
A munkálatok elvégzésére olasz mestereket hozattak. A megújuló erod jellemzo elemei a bástyák, a bástyakör (kurtina), valamint egy mély árok voltak. Az elso építési szakasz 1564-ben ért véget, a második 1570-ben kezdodött és 1591-ig tartott. Az elvégzett munka hatalmas léptéku volt, azonban súlyos problémákkal kellett szembenézni: a pénzügyi gondok mellett ismételten tuz és árvíz katasztrófák rombolták a létesítményeket. Valójában a tervezett építkezés teljesen sohasem valósult meg, sot 1605-ben a város csaknem elpusztult. A XVII. században Martin Stier, majd Michael Possaenner részletes terveket dolgozott ki az erod helyrehozására, azonban ezek megvalósítására nem került sor, elsosorban a fegyveres harcok miatt. 1644-ben végül a javításokat befejezték.
A XVIII. században az Oszmán Birodalommal vívott harcok véget értek, és ez Radkersburg erod-város jellegének a végét is jelentette. 1773-ban az erod földterülete a város tulajdonába került, és azt a lakosság vásárolta meg.