Muvelodési, kulturális és szórakozási lehetoségek a városba látogató turisták számára

Eger Magyarország harmadik leglátogatottabb üdüloterülete, Budapest és a Balaton után. A város gazdaságának egyik húzóágazata az idegenforgalom. A lakosság jelentos hányada él az idegenforgalomból, vagy közvetetten kapcsolódik ahhoz. 1996-ban 630 vendéglátóhely és 3147 kereskedelmi szállásférohely várta a városba látogatókat.
Eger turisztikai kínálatának sarokpontjait a történelmi emlékek, muemlékek, a kulturális rendezvények, gyógyvizek, a borok, a sport és a környezo hegyek természeti szépségei alkotják. Az ezredfordulóra a város turizmust szolgáló infrastruktúrája kialakult, fejlettnek mondható.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 1994-ben elkészítette Eger hosszútávú városfejlesztési koncepcióját. A stratégiai terv szlogenmondata: „Eger a minoség városa”. A hosszútávú terv része a gazdasági program, amely a négy legfontosabb gazdasági ág: az ipar, a kereskedelem, az idegenforgalom és vendéglátás, a szolo és borgazdaság fejlesztésének fobb céljait, és a szükséges stratégiai lépéseket határozza meg. A tervek között szerepel a városfejlesztés is. Ezen belül kitüntetett fejlesztési feladatot jelent a városmag értékeinek védelme, archeológiai értékvédelmi terv kidolgozása.
A város idegenforgalmának fejlodését hivatott szolgálni a kínálat bovítése, a szórakoztató és egyéb objektumok számának növelése, összehangolt marketingterv és rendezvényprogram kimunkálása. 1994-ben alakult meg az Egyesület Eger Idegenforgalmáért, amely a város szállodáinak, vendéglátóhelyeinek, utazási irodáinak és idegenforgalmi szakembereinek civil szervezete, amely foként az idegenforgalom helyi tendenciáit vizsgálja, koordinálja. Eger az évente megrendezésre kerülo budapesti turisztikai szakkiállításon március elején az idegenforgalmi szaksajtó, a bel- és külföldi utazási irodák képviseloi számára bemutatja éves rendezvényeit, programjait. Jelen vannak a külföldi, elsosorban Németország, Hollandia, Belgium, Finnország, Svédország, Olaszország turisztikai vásárain is.
A város a kulturális szolgáltatások terén is különös gondot fordít az idegenforgalomra. A rendszerváltást követoen új igények fogalmazódtak meg mind a látogatók, mind a szakemberek részérol. Utóbbiak a kultúra és az idegenforgalom összefüggéseire és összekapcsolódásának fontosságára hívták fel a figyelmet. A vendégforgalomra még nagyobb hatás gyakorolható, ha történelmi környezetben a szokásos látnivalók mellett különbözo helyszínhez kapcsolódó programokat is szervezünk. Mostanára Eger az idegenforgalmi szezonban (márciustól októberig) szinte folyamatos programkínálatot nyújtani az idelátogató turistáknak.
Országos jelentoségu programok közül témánk szempontjából a legfontosabbak a „Fesztivál a Barokk Egerben” címu rendezvénysorozat – melynek keretében a középkori Piacz téren (a mai Dobó téren) gasztronómiai programok, koncertek és táncfesztivál várja a vendégeket – valamint a Dobó István Vármúzeumban nyaranta zajló történelmi fesztivál és az évente megrendezésre kerülo Muemlékvédelmi Nyári Egyetem.
A törökök elleni 1552-es sikeres várvédelem a magyar történelem egyik kiemelkedo eseménye. Gárdonyi Géza „Egri csillagok” (Mark of the Crescent Moon) c. regénye az ostromnak emléket állítva valóságos kultuszhellyé tette Egert és az Egeri várat, mely utóbbi évente 4-500 ezer látogatót fogad és ezzel az ország elso három leglátogatottabb muemlékei közé tartozik. Az egri vár a hagyományos múzeumi kiállítások mellett 1996 óta szervezi „Végvári Vigasságok” címmel a város történelmi múltját felidézo nyári fesztiválját A rendezvény fontosabb, állandósult programjai a haditorna bemutatók, hastáncverseny, vásári komédiák, bábjátékok, zenei és táncegyüttesek, kézmuvesek kirakodóvására, történelmi íjász- és falmászóverseny. 2000-ben a kilencnapos fesztivál idején a vár látogatottsága elérte a harmincezer fot.