Védekezési okok, amelyek az évszázadok során végrehajtott különféle erosítési munkálatokat indokolják

Segovia geográfiai elhelyezkedése stratégiai szerepet biztosított a városnak a fennsík gazdag területének védelmében. A korai idoszakokból nem maradt fent védofal, azonban létezése biztosra veheto. A ma is fellelheto fal a korai középkorból származik.
A város palotagrófi és burzsoá jellegének kialakulása a középkor utolsó éveiben azt eredményezte, hogy a város hadászati értéke elveszett, ezzel a fal is szerepét vesztette és pusztulásnak indult. Kivételt csak a communerók harca jelentett, amelyben a falak és az erod szerepet kapott.
A falak teljes egészében a középkori kialakítási típust képviselik, a meredek természetes oldalakat különbözo stílusú kockákkal erosítették meg.
Segovia egy valódi kasztíliai középkori város, amelyben a különbözo korszakok és azok szereploi kastélyaik révén otthagyták nyomukat. Ennek megfeleloen megtaláljuk a monarchia, a nemesség, az egyházi vezetés, továbbá az állami vezetés, a burzsoázia, a zsidó és a mór lakosság által létrehozott építmények maradványait. A fallal körülvett város otthonává vált mindezeknek a csoportoknak. A falon kívül viszont eltéro külso városrészek jöttek létre, ahol különféle etnikumok éltek (frankok, gasconok, mezogazdaságból ill. iparból élok).