Történelmi fejlodés és átalakulás A jelenlegi települést megelozoen egy másik falu, Villelongue volt található ezen a helyen, amely XII. századi román templomáról nevezetes. I. Edward, Anglia királya és Aquitaine hercege 1279-ben visszaadta Agenais területét a francia királynak. 1284-ben azután egy sajátos település, un. bastide létrehozásáról született döntés az angol és a francia felek között, s ezt Vianne-nak nevezték el (nova bastida seu villa vocata Vianna), határait pontosan kijelölték. Vianne része annak a kiterjedt bastide építési mozgalomnak, amely egész Nyugat-Európában elterjedt és Dél-nyugat Franciaországig ért el. Vianne a középkorban alapított európai városok ostípusának tekintheto. A XI. században a szétszórtan elhelyezkedo életközösségeket egy új minta szerint újraszervezték Európa nagy részén, összefüggésben a népesség robbanásszeru növekedésével és a gazdasági fejlodéssel. Az új városformákkal együtt kialakult a várkastélyok lakóinak sajátos csoportja, amit „sauvetés”, „bourgs ecclésiaux” és hasonló elnevezéssel illettek. 1229-ben a Meaux-Paris-i egyezmény véget vetett albigensek háborújának, és ez elokészítette a francia korona alá tartozó valamennyi terület jövobeni integrációját. A háborúban elpusztult házak újjáépítése során a házak csoportos elhelyezésével falvakat vagy vásárvárosokat alakítottak ki, amelyeket „bastide”-nak neveztek. A városias települések gyors növekedése az albigensek háborújától a százéves háború elindulásáig (1337) tartott. Vianne annak a nézetnek volt képzodménye, amelynek megfeleloen az angol és a francia erodítmények egymással szemben álltak fel. Ezek a települések a kereskedelmi tevékenységre szervezodtek, s ennek érdekében kialakításukra egy árokkal körülvett központi tér volt jellemzo, a nyitottság megtartásával. Késobb azonban, az 1323-1325-as években erosítési fejlesztések váltak szükségessé a bentlakók védelme érdekében a francia-angol ellenségeskedések miatt.